Vasúti építmények




Vasúti híd a pokol kapuja fölött:

A Hell Gate híd



Van, aki modellvasutat tesz a karácsonyfa alá, de efölött a 22nd Drive-on álló ház és a karácsonyi díszítése fölött igazi vonat halad. A Hell Gate híd felé tart.

"Néha szerelvények és anyag hullik le, amikor fenn dolgoznak, de őszintén, nem nagyon vesszük észre ott fönn a vasutat", mondja egy, a 22nd Drive-on lakó. Való igaz, a pályát tartó acélszerkezet és a lábazat olyan masszív, hogy nem dübörög. Mikor ott jártam, gyakran csak az acél kocsikon villanó fényből vettem észre, hogy vonat jön. Még szerencse. Az ottlakók nem sokáig tűrnék a nagyon gyakori dübörgést. A nem messze lévő Astoria parkban baseballozók,  kocogók vagy akár alvók sem sok figyelmet szentelnek a vasútnak.
                                                
 
Joe Greenstein felvétele a TRAINS-ből.

.









Vasúti híd a pokol kapuja fölött (hell gate). Már nem a világ legnagyobb acélszerkezetű hídja (amikor épült, az volt). Azóta túlszárnyalták, az egyik ilyen Sydneyben épp ennek a mintájára épült. Az utolsó láncszem volt a New York - bostoni vasúti fővonalon. Arutonnák és emberek milliói utaztak rajta. Ma az Acelák járnak itt, de megmaradt egy tehervágány is. A Hell Gate híd ma is része New York város és az állam vasúti vérkeringésének. A Hell Gate híd méretei ma is lenyűgözők, és ami tán fontosabb, ma is nagyon hasznos. 



A Pennsylvania állomáson több emelettel a járdaszint alatt hangosan zúg az EMD AEM7-es villamos mozdonya az Amtrak rozsdamentes acél vonatának az élén. A városban rekkenő nyár, idelenn sincs sokkal hűvösebb, ahogy a vonat felé haladok, a mozdony hangos zúgással forró levegőt fúj rám.
A jegyem két kalauz is megvizsgálja, aztán barátságosan köszöntenek és a kocsiajtóra mutatnak. Beszállok, a sötétített üvegek mögött mintha másik világba kerültem volna: csönd, hűvös, még a léptem sem hallatszik a szőnyegen. Szerencsére, ahogy szerettem volna, jobb oldali ablak mellett találok helyet. A vonat nemsokára simán, rántás nélkül indul, a 7000 Le-s mozdony erőteljesen gyorsít. Az East River alatti alagútban futunk, majd hamar a felszínre érünk Long Islanden, a vonat elrobog az óriási Sunnyside Yard rendezőpályaudvar mellett. Aztán a pálya bal ívbe és emelkedésbe kezd.







Az utak fölött masszív hidakon halad át. Aztán tovább emelkedik, magasan a házak fölé. A 7000 Le-nek meg sem kottyan a nem enyhe emelkedő, főleg hogy a felhajtó úton 60 mph a sebességkorlát, magán a hídon majd csak 50 lesz.

Saját felvételem, 1998. július 2.












Érdekes városrész fölött halad a vonat. Az ide járó 7-es metrót nemzetközi járatnak hívják. Itt telepedett le sok bevándorló közösség, nemzetiségükre a tarka enyhe szó. Arab, ortodox görög, zsidó, jamaicai, koreai és mexikói csoportok laknak itt. A "Funeral home", temetkezési intézet biztos sokféle vallás rituáléjára  rendezkedett be.

1998. július 2.







Még magasabbra...

1999. májusus 22.





A vonat szédítő magasságban fut. A bal oldali ablakokon át látom Manhattan skyline-ját a felhőkarcolókkal, aztán közeledvén a Hell Gate hídhoz, enyhe lassítás,

1999. májusus 22.













és a vonat áthalad a kapuzaton majd  ráfut a híd acél pályájára. Most sincs dübörgés.

A vasúti kocsi ablakából felnézve is nagyon magas az acélszerkezet. Hasonló érzésem van, mint a skóciai Forth Bridge-en.

A híd alulról-oldalról zömökebb, ...

1998. július 2.












oldalról nézve karcsúbb, de így is erőteljes.


1999. májusus 22.








A híd után a pálya erős jobb ívben fut. A lejtés nem túl nagy, van hely enyhe ereszkedésű pályát építeni.

A Hell Gate-en épp egy kis hajó úszik, New York város börtönének hajója.


1999. májusus 22.














A feljáró pálya a túlsó parton sok helyen acél rácsos lábakon áll. A hídegyüttes tervezésekor az volt a város vezetésének kívánsága, hogy a Hell Gate másik oldalán, Randall's Islanden vasbeton lábak legyenek. Azon a szigeten akkor is több elmegyógyintézet volt, és attól tartottak, hogy a kiszabadult ápoltak esetleg felmászhatnak a rácsos lábakon. Ilyenek a bolondbiztos lábak.

1999. májusus 22.







A Hell Gate híd után még nincs vége a hidazásnak, ez a kicsi a néhai Bronx Kill fölé épült. Mára a Bronx Killt feltöltötték, de a híd maradt.



Ezután a vonat felgyorsul és északkelet felé halad New Haven és Boston irányába, az egykori New Haven vasút fővonalán. New Havenben leszállok, az út célja nem a távolság, hanem a Hell Gate híd volt.


1999. májusus 22.




       A híd a térképen







A vonal a térképkivágás jobb alsó sarkából indul, innen nem messze van Sunnyside Yard. A városrész Long Island. Astoria és Ditmars városrészek után, az Astoria park fölött áthaladva fut a vonat a Hell Gate hídra. A túlsó part Randalls Island.

A térkép több helyen is említi Wards Islandet, valaha két külön sziget volt, de egyesítették őket a köztük lévő csatorna feltöltésével.

A jobb ívtől balra látható rózsaszín foltok elmegyógyintézetek, a new yorki pszichiátriai központ, a bűnügyi elmegyógyintézet és a legszomorúbb, a gyermek elmegyógyintézet.

Ez a térkép még mutatja a Bronx Killt Randall Island Parktól északra, amit 1999-re feltöltöttek.

A Bronx Killen túl látható a Harlem River Intermodal Railyard, alatta szerényen a PROP. (javasolt) megjegyzés.
Mikor arra jártam, még  nem épült meg, egyetlen vágányon állló néhány pőrekocsira beton elemeket rakodtak.

hagstrom New York City 5 Borough Atlas részlete.




Adatok a Hell Gate 

Megnyitás:                Tervező:                    Építő cég:                Eredeti tulajdonos:   

Szerkezet::                
Használt anyagok:    
Magasság:     

Az ív méretei:
Sebesség a hídon:
hídról:

1917. április 1.
Gustav Lindenthal, főmérnök
American Bridge Company
New York Connecting Railroad, közös alvállalata a Pennsylvania és a
New Haven társaságoknak
Kettős, paraboloid acél ívhíd
Acél (a híd és a tornyok), falazás és gránit (tornyok),
megereősített beton (tartópillérek)
135 láb a mértékadó magas vízszint fölött (a legkisebb szövetségi méret hajózható folyókra)
Szabad alsó méret: 977,5 láb, hossza: 10117,5 láb.
50 mph a hídon, 60 mph a felhajtó rámpákon, tehervonatok: 10 mph.



      A Hell Gate híd építése

Az ötlet már 1892-ben felmerült, hogy kössék össze Long Island New York városához tartozó részét az északi földdel. Üzletemberek megalapították a New York Connecting Railroadot, hogy az építsen egy körülbelül 10 mérföld hosszú vonalat. a Long Islanden lévő Brooklyn és a tőle északra eső Westchester County között. Akkor nem látszott kifizetődőnek a dolog és abbamaradt. De minden megváltozott, amikor a Pennsylvania megépítette manhattani pályaudvarát, melynek Long Islandra, kelet felé volt kijárata, de onnan észak felé, New Haven és Boston felé nem volt összeköttetése. A Pennsylvania egyszerűen megvette a kis New York Connecting Rairoadot, majd rögtön eladta a részvények felét a New York, New Haven & Hartford társaságnak, melynek szintén érdeke volt ez az összeköttetés.

Az építés vezetését Gustav Lindenthalra, a brnoi (akkor Brünn) születésű mérnökre bízták, aki miután sok mérnöki munkát végzett ausztriai és svájci vasútépítéseken, 1874-ben emigrált az Egyesült államokba. Több vállalatnál több hidat épített, majd megbízták a Hell Gate híd építésének vezetésével.
Akkoriban óriásinak számító mennyiségű anyagot építettek be: az acélszerkezet közel 18.900 tonna volt.

Az építés a két parti pillér megépítésével kezdődött. keleti, Long islandi végen ez könnyebb volt, mert tömör köves volt az ágyazat. A másik part talaja nem volt ilyen stabil, ezért az alapozást 4m méterrel a talajszint alatt kellett kezdeni betonozni. Az a pillér végül több, mint 20 ezer köbméter betont nyelt el.

Az acél ívek építése 1914 szeptemberében kezdődött. Több mint 200 tonnás öntött acél elemekből összeállított szerelvényeket szállítottak a helyszínre a gyártó, az American Bridge Company Ambridge-i, pennsylvaniai telephelyéről.

A Hell Gate sűrű hajóforgalma miatt nem volt lehetséges állványzatot építeni. Ezért az ideiglenes tartók által tartott íveket szabadon, a levegőben szerelték, míg végül összeértek.

Az építők munka közben szerezték meg a szükséges tapasztalatot. Az első szerelt panel
beemelése még 3 és fél hétig tartott, az utolsóé 7 és fél órába.

Csak 6 hónap telt el az építési munka kezdetétől, és az ív két fele középen egyesült, nagy magasságban a víz szintje fölött. Ezzel az ívek súlya egymásra nehezett, az ideiglenes tartókat el lehett bontani.

Az ívek utolsó elemét október 4-én emelték be. Ezután még sok munka volt az íveken. Sok összeerősítést ideiglenes tartókkal és csapokkal végeztek, amiket most végleges szegecsre kellett cserélni. 334 ezer szegecset ütöttek be hidraulikus szerszámokkal, és ez majdnem egy évig tartott.

Úgy látszik, mintha a híd két végén a kapuzat tartanál az ívek végeit. Valójában nem. Az ívek a végük alatt lévő pilléren nyugszanak, a két kapunak csak látvány szerepe van.

A Hell Gate fölötti híd elkészülte után kezdtek a felhajtó pályák építéséhez. A teljes építmény 1917. elejére állt készen a szolgálatra. Március 9-én avatták fel.







Felvétel az építésről 1915. július 14-én. A két kőtömb az ívek kezdeténél csak az építés közben voltak szükségesek,
később elnontották őket.
Pennsylvania State Archives, Penn Central RR Collection [1]-ből.



1915. szeptember 30-án az ív közel záródott. Az "arch travelers", az ív mozgó darui az utolsó elem beemelésére készülnek az uszályról.

Pennsylvania State Archives, Penn Central Collection [1]-ből.





A Hell Gate híd elkészültekor kihelyezett emléktábla. Aláírók: Samuel Rea, a Pennsylvania vasúttársaság elnöke, Howard Elliott, a New York, New Haven & Hartford vasút elnöke és Gustav Lindenthal, a főépítész.

1998. július 2.





A híd acélíve itt támaszkodik függőlegesen a szilárd talajig lenyúló beton pillérre. A ferde kapcsolódás csak látszat, az acélszerkezet pusztán súlyerőt ad át az alátámasztásnak. A kapu pedig a pillér fölött vizuális elem, tiszta esztétika.

1998. július 2.



A híd négy vágányosnak épült, kettő a gyorsoknak és kettő a teherforgalom számára (a bejáróforgalom észak felől nem ezen a hídon át, hanem más úton a Grand Central Terminálra érkezik. Itt a Pennsylvania állomásról New Havenbe, Bostonba vagy akár még távolabbra tartó vonatok járnak.)

A '90-es évek végén egy tehervágányt felszedtek.  Pedig  van a hídon teherforgalom.
Fresh Pond Yard felé is járnak Qeens-be, New York város és Long Island sziget számára hozott áruval. A CSX társaság a bronxi Oak Point Yardra hoz transzferárut.

A Canadian Pacific hetente háromszor jön eljes vagonnyi áruval (carload freight, ez azt jelenti, hogy nem a vagonba berakott árumennyiség után fizetnek, hanem a
teljes vagonért) a New York állambeli Saratoga Springs-ből, a Providence & Worchester pedig néha követ hoz Wallingfordból, Connecticutból.

Nem rázzák meg az ablakokat a New York City Transit Authority N és W vonatai, de ezek a vonatok ennek a helynek szólnak, míg a fenn szaladó Amtrak vonatok csak esetleges lehetőségek.



       Egy híd, amit alig vesznek észre...








A híd jól beilleszkedik a környezetébe: az alatta golfozók-baseballozók fel sem néznek, ahogy fönn egy lentről lótet... N-es méretarányúnak látszó vonat elhalad. A vasút uralja a környéket, mégis alig veszi észre valaki.


Joe Greenstein felvétele a TRAINS-ből










A déli fejáró közelében van a sötétkék dómú ortodox görög katedrális, a Szent Markella. Megkérdezték a főpapját: nem zavarja a vonat zaja a vasárnapi Istentiszteletet? "Halljuk őket, de nem igazán zavar" mondta.

Néhány háztömbbel odébb a 23th Avenue kis bárjában a vendégeket sokkal jobban leköti a tévében a lóversenyközvetítés, minthogy a vonat hangjával törődjenek.
Mikor a híd sötét színű volt, még kevesebben figyeltek rá. Csak azt a festéket kikezdte a sós tengeri levegő, a szél és a nap. Az egykori Moynihan szenátor, Astoria szülötte kezdeményezte az 55 millió dolláros újrafestést, és a híd élénk vörös színt kapott. A kapuzatokról homokfújóval távolították el a graffitiket és igyekeztek meg is óvni az új mázolmányoktól.

 Aztán szeptember 11-e tovább fokozta a híd védelmét. Ma a 12 emelet magas kő kapuzatok tisztán állnaik.


Egy híd, ami beleillik a környezetébe, a magasságával uralja azt, mégis alig veszik észre...









Források:

 

  • William D. Middleton: Manhattan Gateway, New York's Pennsylania Station  [1]
  • TRAINS magazinok [2]
  • Classic TRAIS magazinok [3]
  
     manhattani       

2010. június 4.