Egy amerikai vasútfényképész kalandjai Kelet-Középeurópában

2. rész: Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország

Magyarország

Ron Ziel írja a TRAINS-ben: (A saját bejegyzéseim és a magyarításokat dőlt betűkkel írom.) Budapesten kristálytiszta idő fogadott. Kicsit aggódtam: egy évvel korábban nyáron írtam minden országba, ahová utazni szándékoztam, és engedélyt kértem a vasútfényképezésre. A kevés kapott válaszból egyik a Magyar Államvasutaktól jött, az után érkezett, hogy elutaztam a Szovjetunióba. Rövid levél volt, melyet édesanyám olvasott be a telefonba egy Romániából tett, és 47 dollárba kerülő telefonhívásomon. A levélben az állt, hogy Magyarországon a vasútfényképezés bűncselekmény, de javasolták, hogy jöjjek csak Magyarországra, és nézzem meg Budapesten a múzeumot .

A 4-8-0 (2'D, a 424-es) mozdonyok iránti óriási étvággyal érkeztem az országba, ezt egy hete a Jugoszláviában látott néhány példány keltette bennem. Az első két ragyogó napon  láttam 4-8-0-sokat, 2-6-2-eseket (1'C1'), és egy cseh 2-10-0-st (1'E), mely tehervonatot hozott a Duna partján Budapest felé. Láttam több, United Nations Rehabilitation and Relief Administration 2-8-0-t (1'D, a Truman). Ezek amerikai építésű Consolidation mozdonyok, melyek G. I., az amerikai Hadsereg eredetűek voltak, mindenfelé jártak Magyarországon.

Gyömrö (sic!) közelében jól szintezett fővonalat és egy 424-est találtam Ron Ziel felvétele [1]-ből

Úgy döntöttem, hogy a Duna völgyét követem a csehszlovák határ irányába. Az első mozdony, amit láttam, egy U. S. Consolidation (Truman) volt, ahogy egy dombra húzta fel a vegyes tehervonatát. Két kamerámmal egy töltésen álltam, remek rálátással az autóút felől. Megláttam egy közeledő rendőrautót, mielőtt ők engem megláthattak volna. A két kamerám gyorsan a magas fűbe rejtettem. Azok elmentek, a vonat pedig közeledett. Volt annyi időm, hogy lefényképezzem a 411,445-öst, amint gőzt eresztett a hengereiből és a légsűrítőjéből, ahogy az emelkedőn vontatott. (Ez a kép sem a cikkben, sem az írásban nincs benne.) Tehervonat az emelkedőn, az írás azt sugallja, hogy a kép a Dunakanyarban készült Ron Ziel felvétele [1]-ből

Ennek a fényképnek az elkészítése után gyorsan elhagytam a helyszínt, az ipari környezetben tényleg kémgyanús lehettem Ron Ziel felvétele [1]-ből Ez a vonat talán Istvántelek (Landler) előtt halad?

A nehéz tehervonati, 556.0 osztályú, 1'E mozdonyok az egész ČSD hálózaton jártak, sőt még azon túl is. A Bratislava - Budapest, Duna (bal)parti fővonal villamosítása előtt az 556 osztályú mozdonyok a magyar fővárosig vittek tehervonatokat. A No. 556.0483 elhagyja "Zebegny"-t (sic!), Zebegényt 1970. december 4-én Ron Ziel felvétele [2]-ből (A mozdonyszemélyzet élénk figyelemmel nézi a fényképezőt.)

A nap hátralévő részében továbbmentem a "kék Duna" mentén, mely valójában szennyes barna színű volt. Néhány felvételemen jól látszik a magyar és cseh mozdonyszemélyzet, de szerencsére egyikük sem mutatta a keresztbe tett csukló jelet. Hogy ne keltsek gyanút, éjszakára nem maradtam valamelyik kisvárosban, visszamentem Budapestre. A következő napon a Nagyalföld felé vettem az irányt (ő flat central plainnek, lapos központi síknak írja). Ez a 4-8-0-k (a 424-esek) futópályája. Amint elhagytam a város határát, láttam egy 424-est felsővezeték alatt. Nem vettek észre, mert a mozdonyvezető nekem háttal ült a fülkében. Később a 424,273-ast fényképeztem.

Néhány perccel később a másik pályán személyvonat haladt 50 mph (80,5 km/h) sebességgel, melyet háttal tolt a 424-es! Úgy látszik, a magyarok nem törődnek azzal, hogy megfordítsák a mozdonyt, vagy akár körüljárassák a vonat másik végére. A látvány furcsa volt, de kívánatos fotótéma. (Ron Ziel rácsodálkozott a gőzös ingavonatra.) A korábban említett rendőrautón kívül egyszer sem láttam rendőrt, míg a mozdonyokat fényképeztem, akkor sem, amikor beóvakodtam egy állomásra, hogy lefényképezzek egy U. N. mozdonyt (ENSZ mozdonyt, így hívja a 411-eseket). A jó szerencsével a hátam mögött felültem a vonatra Prágába, hogy csehszlovák mozdonyokat fényképezzek.

A németek 1942 és '45 között kb. 6.500 52 osztályú 1'E, Kriegslokomotive-t építettek, az amerikaiak pedig 2.120 S-160-as, 2-8-0 (1'D) mozdonyt háborús célokra. A Tengelyhatalmak vereségével ezek a mozdonyok feleslegessé váltak az amerikaiak számára, annak ellenére, hogy némelyik vadonat új volt, és egyik sem volt idősebb 3 évesnél. Az S-160-asoknak közel a fele két országban kapott helyet: 510 Magyarországon és 500 Lengyelországban. Itt a szabványos tehervonati mozdonyok lettek, később tolatómozdonyok. A MÁV hálózatán sok került Hatvanba. A 411,155 tüzet tisztít Hatvanban, 1979. február 13-án Ron Ziel felvétele [2]-ből

 

Mozdonyok a hatvani fűtőházban 1979. február 13-án Ron Ziel felvétele [2]-ből

A fenti kép elkészítéséhez, mint máskor is, fotóengedély nélkül, beóvakodtam a 4x5 hüvelykes Speed Graphics  kamerámmal a hatvani fűtőházba. Lefényképeztem a lassan kihaladó 411,170-est. A két férfi a 424,354-es előtt kiabálni kezdett, aztán felém futottak!

Gyorsan kifelé indultam a fűtőház területéről. Ekkor a másik mozdony, a 411,227-es is kifelé, felém indult! Ez volt az egyetlen alkalom, amikor vasutasok gyalog és mozdonyon is üldöztek!

A csehszlovák út leírása előtt mutatok pár magyar mozdonyképet Ron Ziel és Nils Huxtable könyvéből.

A 376,616 Kaposváron 1976. július 17-én Nils Huxtable felvétele [2]-ből

 

1885 és 1900 között 488 magas kéményű 0-6-0T (szertartályos, C) mozdony épült, mint a MÁV szabvány tolatómozdonya. Egyik utolsó túlélő látható a lenti képen, mikor ez az osztrák megjelenésű mozdony már túl volt a 90. évén.

A 377,027 1978. augusztus 28-án egy ipari telepen (talán a cukorgyárban?) tolat Ácson (ő Ačs-nak írja) Nils Huxtable felvétele [2]-ből

Két vonat indul egyidőben a fővárosban (szerintem a Nyugatiban) 1963 egy hideg reggelén A. E. Durrant felvétele [2]-ből (Felhívom a figyelmet a bal mozdony pályaszámára.)

Ex-osztrák 4-6-0 (2'C), 329-es jött Magyarországra Csehszlovákiából (ČSD 363.0 osztály) a II. világháború után. Játékvonat-szerű Vanderbilt szerkocsival (amerikai...), amit egy szétvágott 4-4-2-estől (2'B1') örökölt. A 329,507-es tolat Nyíregyházán 1961-ben A. E. Durrant felvétele [2]-ből

Csehszlovákia

A szerencsés magyarországi túrám után vonattal Prágába utaztam. Az első napon, vasárnap tiszta idő volt, ezért taxival felmentem egy dombra, ahonnan beláttam egész Prágát, és több gőzös vonatot is. A következő három nap ködös volt, néha esővel. Sikerült néhány jó képet készítenem, és volt egy-két izgalmas pillanatom. Egy angolul beszélő állomásfőnök elfogadta a képeim, és megengedte, hogy lefényképezzek egy CSD 434-osztályú 2-8-0-s (1'D) mozdonyt. December 8-án Jihlavában voltam. Egy nagy Decapod ment át egy hídon, mielőtt előkaphattam volna a kamerám. Üldöztem a vonatot a városon át, végül egy aluljárónál utolértem. Felrohantam a töltésre, és lefényképeztem, pályamunkásokkal a háttérben. Ezek felém szaladtak és integettek, de én beugrottam az autómba és eltűntem a városból.

A leghíresebb, és legszebb cseh gőzmozdonyok a nagy 4-8-2-k (2'D1') az amerikai stílusú szerkocsival. Česká Třebovában (a cikkben pontosan így, helyesen szerepel) megláttam egyet, amint 8 kocsit húzott. Lefényképeztem, aztán inaltam a városból, mert ipari körzetben fényképezni nagyon gyanús lehettem! Távolabb a vágány mellett vártam további vonatokra, mikor egy nagy, orosz Zim (?) limuzin állt meg az autómnál, aztán rátolatott. Három ember ugrott ki az autóból, és leparancsoltak a töltésről. A belügyminisztérium emberei voltak. Németül kérdeztek, de én tettettem, hogy nem értem, aztán néhány perc múlva elengedtek.

(A cikkben nincsenek képek csehszlovák mozdonyokról, és a könyvben sem Ron Zieltől. De vannak szép képek más fényképezőktől.) A csehszlovák mozdonyok között eleganciában a háromhengeres, 387 osztályú Pacific-ek (2'C1') nyernek. 1925-től gyártják őket, öntött főkeretű, nagyon sikeres mozdonyok. Az utolsó 387 osztályú mozdony, a 043-as Lužná u Rakovníka-nál. D. Trewor Rowe felvétele [2]-ből

(A magyarországi fejezetben már szerepelt egy határátlépő 556-os, itt a másik.) A No. 556.0506 rendszeres határátlépő mozdony volt České Velenice és az ausztriai Gmünd között. Az I. viágháború után a várost a határral kettéosztották, és a vonalon 556-osok vittek tehervonatokat a vasfüggönyön át. A hidegháború első éveiben fegyveres határőrök utaztak a mozdonyszemélyzettel, biztosítandó hogy visszajönnek. A "Prágai Tavasz" idején két évig vörös csillag nem volt látható a ČSD mozdonyain, majd néhány hónappal Csehszlovákia megszállását követően visszatért a régi jelkép.

Magyar 424-esek messze vándoroltak szülőföldjükről, és néhányat ČSD állományba vettek, mint ezt a 465.032-est, amelyik Kassán látható 1961-ben Ron Ziel felvétele [2]-ből

Lengyelország

Prágából vonattal utaztam Varsóba. Szkeptikus voltam az iránt, hogy vasúti fényképeket készíthetek. Akkoriban kapott két brit vasútbarát jelentős büntetést mozdonyok lefényképezéséért (a büntetést később felfüggesztették). Magam nem akartam kockáztatni azt, amit addig fényképeztem  "a kommunista országokban" (idézőjel tőlem).. Lengyelországban sok gőzös volt, de két nap próbálkozás után, két látogatással az Információs Minisztériumban, megtudtam, hogy hónapokkal korábban kellett volna kezdenem az engedély megszerzését. A miniszter egy halom fényképet ígért nekem lengyel gőzösökről, és segítséget egy jövőbeli utazásomhoz Lengyelországba. Gdaňsk állomásán szálltam fel a vonatra Berlin felé, a peronon többen fényképezték az elutazó ismerőseiket. Magam is beállhattam volna közéjük mozdonyokat fényképezni, de nem akartam az utolsó órákban túlterhelni a hat hét alatti szerencsém, amit a vasfüggöny mögött töltöttem. Két későbbi utam a kommunista országokba 1972-ben és 74-ben hasonlóképpen sikeres volt. A szokásos letartóztatás-számot éltem át, vizsgálatot és más beavatkozást, de kevés filmem vesztettem el. A legkellemesebb meglepetés Lengyelországban ért, ahol az 1970. decemberi felkelés után jelentősen megjavult a viszonyulás a vasutat fényképezők iránt. Mindkét későbbi utamnál fotóengedélyt kaptam, és egész Lengyelországot beutazhattam a fényképezőgépemmel. Ron Ziel és a 4x5-ös kamerája [1]-ből

A csillogó, frissen festett Ok-1 70-es indulóban Ostrołeka (Ostrolenka?) állomásról 1972. október 11-én Ron Ziel felvétele [2]-ből

1942 és 45 között mindhárom nagy amerikai mozdonygyár részt vett ezeknek a 2.120 G. I. 2-8-0 (1'D) mozdonyoknak a gyártásában. Ez a Baldwin gyártmányú, No. Tr-203 343 Pyskowice nagy körfűtőháza mögött kanyarodik az ablakon kihajoló Sofia Wasylow, női fűtővel, 1974. szeptember 26-án Ron Ziel felvétele [2]-ből

Sok gőzöst nyugdíjaztak, és abban a fűtőházban bontották el, ahol dolgozott. Ezt a Tr-203-ast Poznanban valaha a Lima mozdonygyár készítette Ron Ziel felvétele [2]-ből

Források: A TRAINS 1977. augusztusi száma [1] Ron Ziel, Nils Huxtable: Steam Beneath the Red Star [2]

manhattani       2023. május 15.