A UP caboose-a az oregoni Meachamben, 1948-ban. A vasútnak ez a fővonala próbára tett mozdonyt és embert. A caboose conductora jelzi, hogy részéről minden rendben. Union Pacific Collection, Del Vecchil: Railroads Across America c. könyvből

2. rész: Munka és élet a caboose-okban

A caboose-ok berendezése gyártótól és a vasúttársaságtól függően nagyon változó volt, de a gőzös időkben a fő elemek azonosak voltak. A kanadai vasút egy caboose-ának belseje Canadian National felvétel [2]-ből A nyilvánvalóan beállított felvételen egy vasutas épp indul a kupolába. Az asztalnál a vonatvezető (conductor), a fékező és a flagman (a zászlós ember). A vonat megállása után ő megy vissza a pályán, hogy fedezze a vonat végét. Ilyenkor egy zászlót és messze látszó lángot és füstöt okádó fáklyát visz magával. A kocsi állandó és kötelező berendezési tárgya a kályha, rajta a kávéskanna (az amerikai kávé gyenge, nap közben folyamatosan iható).

A vonatvezető asztala a caboose-ban W. A. Akin felvétele [2]-ből A caboose legfontosabb szerepe az volt, hogy a vonatvezető számára irodaként szolgált. Az asztalban rekeszek voltak a papírok számára, a lapján pedig lyuk a tintatartónak. A villamos időszak előtt pedig éjszaka az asztal fölött a falhoz erősített petróleumlámpa adta a fényt.

A vonatvezető a papírmunkát végzi a caboose-ban Felvétel [3]-ból E célra asztal, néha íróasztal volt a kocsiban. A vonatvezetőnek megvolt a vonatban lévő teherkocsik listája és uticéljuk, mely listát folyamatosan helyesbített az állomásokon leadott és felvett kocsik adataival. Az ő felelőssége volt, hogy minden kocsi az uticéljához jusson. Mit ad Isten, a falra valahogy egy épp a melltartóját lekapcsoló pin up girl került.

A kupolában ülő vasutasnak jó rálátása volt a tehervonatra Felvétel [3]-ból A gördülőcsapágy előtti korszakban a tehervonatokban gyakran előforduló hiba volt az elégtelen kenés miatt a csúszócsapágyak felforrósodása, a hot box. Ennek jelét, a keréktől emelkedő füstöt a kupolában (vagy a bay window-ban) ülő vasutas észrevehette és megállíthatta a vonatot, mielőtt a csapágy kiolvad.

Biztonsági magasülés caboose-ban Jim Hediger felvétele [2]-ből Az 1960-as évekre a biztonság (és a kényelem) nagy hangsúlyt kapott a caboose-ok belsejének a kialakításában. Ez a vastagon párnázott karosszék jól csillapította a kocsi rázkódását. A megfordítható széken biztonsági öv van, és besüllyesztett lépcsőkön lehet feljutni a kupolába ebben az 1974-ben, a Detroit, Toledo & Ironton számára készült caboose-ban.

A Chicago, Burlington & Quincy tehervonatának vonatvezetője menet közben veszi át az orders-et (írásbelit) az Illinois-beli Mendota tornyától Philip R. Hastings felvétele [2]-ből A torony biztosítja a vonal kereszteződését az Illinois Central vasúttal.

 

Fontos lépés történt a balesetek esélyének csökkentése irányába 1851. szeptember 22-én. Az Erie vasút távíró vonalat épített a pályája mellé, csak hét évvel azután, hogy Samuel Morse feltalálta, és megalkotta a hozzá tartozó ABC kódtáblázatot. A nyugat felé tartó Day Expressen utazott Minot, a vasút főfelügyelője. A vonat megállt a New York állambeli Hammanban, hogy keresztezzen egy szembejövő vonattal, csak az késett. Minot táviratozott előre a vonalon: "Tartsák állva a szembejövő vonatot új utasításig!" A táviratot minden állomás továbbküldte, míg elért a vonatig, Port Jervisben, 41 mérföldnyire Minot vonatától. E művelettel új típusú forgalomirányítás, egy tervezett kereszt áthelyezése született meg. A forgalomirányítás gyakran orders-ekkel, írásbelikkel kommunikál a vonatszemélyzettel. Két típusú van: a "31"-esnél a vonatnak meg kell állnia. A hárompéldányos, indigós tömbben az írásbelit a vonatvezető felolvassa a forgalmistának, majd aláírja.

A "19"-es írásbeli menet közben is felvehető. A forgalmista vörösre (egyes vasutaknál sárgára) állítja a train orders jelzőt. A három példányos indigós példányokból egyet felnyújt a mozdonyra, egyet a caboose-ban a vonatvezetőnek, egy pedig nála marad. A felnyújtás egy nagy, Y formájú rúddal történik. Az Y két felső szárát két szál köti össze, ezek közé teszik az írásbelit. A vonatszemélyzet a karját beledugja az Y elágazásába, kiveszi az írásbelit, majd az Y-t a pálya mellé dobja, a forgalmista onnan veszi fel. Később a vonatszemélyzet már csak az írásbeli papírt vette ki az Y két szála közül. 1998-ban magam ilyet láttam Long Island szigetén, Babylon állomáson, az induló személyvonat mozdonyához kigyalogolt a forgalmista, erősen ágaskodva felnyújtotta az írásbelit a mozdonyban bal oldalon ülő, alighanem fékezőnek, aki kihúzta a papírt, a vonat pedig erősen dübörgő mozdonnyal kihaladt az állomásról.

Nagyon fontos volt a caboose és a mozdony közötti kommunikáció, a beszédkapcsolatot rádióval igyekeztek megoldani. A Pennsylvania vasút úttörő volt ebben, az 1940-es években építette ki a vonatain a rádió ikapcsolatot. A II. világháború alatt korlátozták a nem katonai célú frekvenciahasználatot, ezért a Pennsy úgynevezett indukciós rádiót épített ki, a járműveken korlát-szerű antenna volt, mely indukciós kapcsolatba került a pálya menti vezetékkel, mely elvitte a rádiójelet a vevőkészülék antennájáig.

A lenti bal képen a Pennsy indukciós rádiókészüléke látható, kézibeszélővel, a kupolában ülő dolgozó számára pedig hangszóróval. A modern időkben már a ma is szokásos rádiós kapcsolat volt a caboose, a mozdony, és esetleg az állomások között. Ilyen rádiózás látható a jobb oldali képen.

A Pennsylvania vasút indukciós típusú rádiója Pennsylvania Rr felvétel [2]-ből

Glenn Voyles, a Missouri Pacific vasút vonatvezetője a modern caboose-ban rádión beszél a mozdonnyal Wayne Leeman felvétele [2]-ből A vonatvezető a monkey bar-ba, a majomrúdba kapaszkodik. Jobbra tőle a vonat légfék fővezetékének nyomásmérője és a fékezőszelep, a vonatvezető mögött pedig az olajkályza.

Egy majdnem baleset, amit a caboose-ban utazó vonatvezető akadályozott meg A Missouri Pacific vasút CFZ jelű, Chicago - Forth Worth tehervonatát három, hattengelyes dízelmozdony vontatta. A vonat végén egy vörös caboose kocsi futott, szerencsére nem automata vonatvég jelző berendezés. A vonat az engedélyezett 60 mph (majdnem 100 km/h) sebességgel haladt, egy egy sárga fényű jelző mellett. Ez annál a vasútnál azt jelezte, hogy a következő jelző vörös, megállj! jelzés lesz. A mozdonyvezető fékezett, de fékhatás nem alakult ki. A caboose-ban utazó vonatvezető a montanai Poplar Bluffban vette át a vonatot, a 179 mérföldes útra az Arkanzas-i Little Rockig. Indulás után a mozdonyvezető többször tartott fékpróbát, és minden rendben működött. A vonatvezető látta a sárga jelzőt, és amikor a vonat az állomás előtti hőnfutás figyelő fölött haladt, azt látta, hogy a mozdonyvezető nem fékezett. Ebben a pillanatban megszólalt a rádión a mozdonyvezető hangja: "Tudasd velem, amikor a caboose megállt!" A légvezeték nyomásmérője az oldási nyomás értéket mutatta, semmi jele nem volt, hogy a mozdonyon fékeztek volna!

Ilyen üzenetet a mozdonyvezetők akkor küldenek, ha rendkívüli a helyzet. "Veszélyhelyzet van?", kérdezte a vonatvezető a caboose-ból. "Az van az utolsó fél mérföldön, a vonat pedig nem lassul!", volt a válasz. A vonatvezető elfordította a caboose-ban lévő fékezőszelepet, kiengedte a levegőt a fékvezetékből, a vonat azonnal lassulni kezdett, majd megállt. Ezután a vonatvezető és a hátsó fékező előre indultak a vonat mellett, és keresték a hibát. A mozdonyok végénél találkoztak az elöl utazó személyzettel. "Mi történt?" "A sárga jelző után fékeztem, de a vonat nem lassult", felelte a mozdonyvezető. Majd: "Te fékeztél?" "Igen", felelte a vonatvezető. "Azt nagyon jól tetted!", mondta a modonyvezető, és a 3. mozdony és az első kocsi közé mutatott: "Nézd, mi történt!" A mozdonyt és a vonatot összekapcsoló fékvezeték gumitömlői szétkapcsolódtak, a kocsié leért a pályáig, egy keresztaljnak ütközhetett, és úgy pattant fel, hogy kettőbe hajlott, és így beakadt a kocsi egyik alkatrészébe. Ezzel a vonat levegő vezetéke levált a mozdonyról, és levegővel feltöltve elzáródott. Emiatt nem alakult ki az automata fék működéséből keletkező fékhatás.

A mozdonyvezető fékezett az előjelző után, majd oldotta a mozdonyféket, nehogy meglaposodjanak. De hogy a vonat nem lassult, ismét fékezett a mozdonnyal, de a nem fékező vonat tolta a mozdonyokat. Szerencsére a rádió jól működött, a mozdonyvezető tájékoztatta a caboose személyzetét a veszélyhelyzetről, és azok időben és helyesen cselekedtek, befékezték a vonatot. Joe Adams, a Missouri Pacific hátsó fékezője a kupolában ülve rádózik a Train 62, romlandó árut szállító vonat caboose-ában Wayne Leeman felvétele [2]-ből A fékező mellett a fékvezeték nyomásmérője, és a fékezőszelep nagyon fontos alkatrészei a caboose-nak.

A fékező vacsorát készít az Indiana Harbor Belt vasút caboose-ában a Chicago - Hammond, Indiana vonat végén 1943-ban Jack Delano felvétele a Kongresszusi Könyvtárban, [2]-ből A személyzet néhány edénnyel készített meleg ételt. Jól főzó vasutas keresett személy volt a caboose-okba.

A hosszújáratú tehervonatok végén, a honállomástól messze a caboose-ban gyakran aludt a személyzetnek az a része, amelyiknek épp nem volt dolga. Akár négyszemélyessé is bővíthető hálóhely egy Santa Fe caboose-ban Kaliforniában Jack Delano felvétele a Kongresszusi Könyvtárban, [2]-ből A lábukkal a mozdony irányába feküdtek, mert így ütközéskor biztonságosabb volt. Ezt a szabályt megbontotta, ha valaki feje a másik lábához került volna. Az ágyak fölött lehajtható további ágyak vannak. A távolabbi ágy alján  lányok képe, több-kevesebb ruhában, bizonyára kalauzok, műszakváltás közben. (Már régen gyanakszom, hogy szexmodellek öltözőszekrényének ajtaján autószerelők fényképei láthatók. Mostantól úgy gondolom, hogy lehet, hogy vasutasokéi is.)

Felvétel a caboose hátuljáról, amint a vonat áthalad a poughkeepsie-i (New York állam) hídon. A fotós: "Átrepültem a Hudson fölött egy tehervonattal!"

Wally Abbey felvétele a Classic Trains-ből.

A modern forgalomirányítás és a biztosító berendezések kiépítésével a caboose-ok feladata megszűnt. A még jó műszaki állapotban lévő, jóll futó kocsikat igyekeztek más célra felhasználni. A Loram síncsiszoló cég korábban caboose-t alkalmaz, a kocsi a csiszoló vonat végén eloltja a csiszolás szikráiból keletkező kis tüzeket. Tűzoltó caboose a georgiai Kennesaw-ban, 199. augusztusában Don Heimburger gyűjteménye [2]-ből

A Southern Pacific vasút 1990-ben több caboose-át vasúti rendőrségi célra szerelte fel, többek között ezt a C-50-9 osztályú, 4762 pályaszámút is. A kocsikat a vasúti rendőrökkel intermodális és autószállító vonatok végére sorozták, így védték a vonatokat a lopásoktól és a vandalizmustól. A kocsin légkondicionáló és belülről irányítható külső reflektor van. A Southern Pacific vasúti rendőrségi őrszobává átépített caboose-a TRAINS magazine collection [2]-ből

Az 1980-as évekre a caboose-ok feleslegessé váltak. A modern dízelmozdonyoknak olyan nagy vezetőfülkéjük volt, hogy a teljes vonatszemélyzet kényelmesen elfért benne. A modern biztosítóberendezés pedig feleslegessé tette megálláskor a vonat végének a biztosítását, az átmenő, automata fékrendszer pedig a vonat végi fékezést. A kitérő vonat mögött a váltót villamos  motor állította át, már nem a vonatszemélyzet, hanem a forgalmista, sok mérföld távolságból. De a caboose-ok végét egy készülék okozta, az end-of-train device (EOT) vonatvégi készülék, más néven flashing rear-end device, FRED, a (vörösen) villogó vonatvégi készülék. Ezeket a vonat legutolsó kocsijának a kapcsolókészülékére akasztották, és rákapcsolták a kocsi féktömlőjét. A készülék méri a fék fővezetékben a nyomást a vonat végén és rádión jelenti a mozdonyszemélyzet számára. Egyes EOT vagy FRED készülékek a féklevegővel turbinát hajtanak, mely egy kis generátorral tölti az akkumulátorukat. A rádióadó mellett vevő is van bennük, a mozdonytól érkező parancsra levegőt engednek ki a fék fővezetékből (megcsapolják a vezetéket), gyorsítva ezzel a vonatban a fékhatás kialakulását. De hosszú és nagy fejlődésen mentek a caboose-ok keresztül, mire utolérte őket a lángvágó és a bontó.

End-of-train device (EOT, ETD vagy FRED) Trains Magazine Collection [2]-ből

A felszabaduló caboose-ok közül sokak sorsa változatos. Volt, hogy kis forgalmú vonalakon egy kis dízelmozdony mögött néhai caboose lett az LCL (less than carload lot, kevesebb, mint egy tehervagonnyi áru) szállító kocsi. Ehhez az ajtaját átépítették a könnyebb be- és kirakodás érdekében. Több motel caboose-ok sorát vásárolta, rendbehozta őket és az udvarukra beállítva ínyenc vasútbarátok, vagy csak kamionsofőrök szállása lett.

Nem extrém ötlet, van szálló, amelyik egy Great Northern dízelmozdonyt épített át szállodai lakosztállyá. Több caboose-t közparkban, járműszoborként állítottak ki. De ameliyk, caboose semmilyen új szerepet nem kapott, arra könyörtelenül várt a lángvágó.

1990-re caboose-ok hosszú sora állt sok nagyobb teherpályaudvar "halálsorán". Több, mint egy tucat Norfolk & Western caboose, áthúzott pályaszámmal vár a sorsára Wasena pályaudvaron a virginiai Roanoke-ban, 1994 áprilisában Roger Amato felvétele [2g-ből

A Southern Pacific vasút 4059-es pályaszámú caboose-a bontás közben William Morgan felvétele [2]-ből Ezt a kocsit a Pacific Car & Foundry készítette 1961-ben, és mozgalmas életút után 1989 októberében érte utol a végzet. A darabjaiból talán új vasúti tehervagon, vagy akár mozdony is készülhetett.

Források:   C. J. Riley: The Encyclopedia of TRAINS & LOCOMOTIVES [1] Carl R. Byron, Don Heimburger: Guide to North American CASBOOSES  [2] Steve Barry:  Railroad rolling stock  [3]

manhattani          2022. augusztus 22.