Az előzmények

A XX. század első részében az áruk nagy részét vasúton szállították New Yorkba, és ennek központi kerületébe, Manhattanbe is. A
vágányok a kerület nyugati oldalán a 11., és részben a 10. Avenue-n haladtak.


A sűrűn járó vonatoknak ilyen közúti nyüzsgésben kellett utat vágniuk maguknak

New York Central vasút felvétele [2]-ből


A város
ipari és raktár kerületében sűrű autó- és lovaskocsi közlekedés volt. Mindennapos volt a vonat- és a közúti forgalom konfliktusa, néha halálos következménnyel. Valamit tenni kellett.


Ez kicsit hasonlít a budapesti Nyugati - Kőbánya Kispest vonalhoz. Mielőtt töltésre és hidakra helyezték volna, az útátjáróit halálsorompóknak hívták. A vonal magas pályára emelése megszűntette a szintbeli keresztezéseket és csökkentette a balesetek számát.













A vonat előtt haladó lovas jelezte a vonat érkezését


New York Central vasút felvétele [2]-ből


A "Tenth Avenue Cowboy" (a 10. Avenue cowboy-a) egy "tripower" (háromféle erőforrású, dízel-villamos, alsósínes villamos és akkumulátoros) mozdony (és vonata) érkezésére figyelmeztet.
A New York Central seregnyi ilyen cowboy-t alkalmazott.

A kép hátterében látszik a már elkészült High Line acélszerkezete. Ez hamarosan meg is szüntette a vonatközlekedést a 10. Avenue-n is.









A High Line születése

A balesetek elkerülésére a megoldás a szintbeli keresztezések és a vonat-közút párhuzamos közlekedés megszüntetése.

Manhattanbe a New York Central (NYC) vasúttársaságnak volt hosszanti vasútvonala. Ez a kerület (is) sziget, keletről-nyugatról a Hudson és az East, északról a Harlem River határolja. A NYC a tehervonatait könnyen elhozta az akkor még ritkán beépült, Hudson parti West Side-on a 60th Street Yardig (a 60. utcai teherpályaudvarig), de onnan Manhattan gyáraihoz-üzemeihez vagy raktáraihoz csak a forgalmas utakon fekvő vágányokon juthatott el.

A High Line építése idején a new yorki közmunkák vezetője, szervezője és irányítója az autokratikus és monomániás Robert Moses volt, hívták a "public works czar"-nak, a közmunkák cárjának is. Erős természetének köszönhetően működése alatt 50 nagy híd, alagutak, gyorsforgalmi utak és parkok épültek New Yorkban. Egy nagy baj volt vele: nem szerette a vasúttársaságokat. Az elképzelése Manhattan szállításának megoldására korlátozott hozzáférésű gyorsforgalmi közút volt a Hudson partján, Manhattan nyugati szélén, a West Side-on. Az út része lett a West Side Improvement, a nyugati oldal fejlesztési tervnek. A New York Central vasútnak ehhez kellett volna alkalmazkodnia, a 60th Street teherpályaudvarán az árut közútra kellett volna tennie.

Ez nyilván nem tetszett a NYC-nak, az a magasvasút tervét pártolta. A dolgot talán az döntötte el, hogy a gyorsforgalmi utat az államnak, Moses hivatalának kellett volna megépítenie, a magasvasutat pedig a NYC magán vasút társaságnak. Ők győztek.


A High Line kezdőpontja Manhattanben

Térképrészlet [3]-ból





A High Line emelt szakasza a 35. utcánál) kezdődött.

(New Yorkban a nagyjából észak-déli irányú széles utakat Avenue-knak hívják és Manhattanben keletről nyugatra 1-től 12-ig számozzák őket. A kelet-nyugati irányú utcák a Streetek, és 12-vel kezdődő számokat kapnak, felső határ a csillagos ég.)

Az emelt szakasz a 35. utcától nyugatra fordul, majd délre, hogy elkerülje a korábban 30th Street Yardot, a 30. utcai pályaudvart, mely most a Pennsylvania Stationtől nyugatra a Long Island Rail Road villamos motorvonatainak a tároló pályaudvara. A pályaudvaron túl a High Line keletre fordul, kitérővel csatlakozik a Morgan Parcel Post épületben lévő new yorki főpostához, a csomagkezelő központhoz.

A vonal fővágánya délre fordul, néhány mellékvágánya épült az R. C. Williams & Company zöldség raktára számára. Ez ma az ABC raktárépülete.

A Spear & Company épületében ma lakások és galériák vannak.

A vonal mellett található a Guardian Angel Church, az Őrangyal templom.

A vonal elhalad a Merchants hűtő vállalat mellett, melyben ma a Manhattan Mini Storage (raktárház) és a DEA irodái vannak.

A High Line áttört a National Building Company keleti épületén, vágányokkal a nyugati épületbe, melyben ma internet- és távközlési cégek vannak. A keleti épület ma a Chelsea Market (piac).

A High Line eredetileg áthaladt a Manhattan Refrigerator Co. épületén. Ebben ma lakásokat alakítottak ki.

A vonal legizgalmasabb áttörése a Bell Telephone Laboratories épületén volt. A Bell labor világhíres, ott találták fel többek között a tranzisztort, mely nélkül nem lenne elektronika. A vonatforgalom állítólag nem zavarta az érzékeny műszereket. Ma itt a Westbeth Artists Housing található.

A High Line végpontja a St. John's Park teherpályaudvar. 1960-ban bezárták, és St. John's Center (kulturális központ) lett.


Kalmbach Publishing Co., Robert Wegner térképe [2]-ből






A vonal csúcs építménye volt a
St. John's Park Terminal a vonal legdélebbi pontján, a végponton, a Spring Street fölött. A 800 láb (240 m) hosszú, háromemeletes épületben 8 vasúti vágány volt, melyekre 150 tehervagont lehetett beállítani. Tizennégy felvonó szállította az árut le az utca szinti teherautó beállókhoz, ahol 127 teherautónak volt hely. Az épület déli végén 5 tonnás emelő kezelte a különösen nehéz árukat.

A beton épületet locsoló tűzoltó rendszerrel szerelték fel, így gyakorlatilag tűzbiztos volt. A korban igazán modern raktárnak számított.


A St. John's Park Terminal a High Line végpontján

New York Central vasút felvétele [2]-ből




A New York Central West Side Freight Line-ja (nyugati oldal tehervonala) eredetileg a Hudson River Railroad fővonala volt Manhattanbe. 1900-tól a vonalat már West Side vonalként ismerték. Hatalmas árumennyiséget szállítottak rajta az USA legnagyobb városába, 1920-ban már 114 millió tonnát, és további növekedés volt várható. Ennyi árut már nem lehetett az utca szintjén, a közúti járművek között szállítani.

1900 után két nagy teherpályaudvar is épült a vonal mentén, a 60th Street és a 33th Street, de kisebbek is épültek, a 145. Street, a 41th Street és a 17th Street. Ekkor épült a St. John's Park a Chambers Street közelében, akkor még felszíni vágányokkal.

A vonalon napi átlagban 1.700 tehervagont szállítottak. Gőzös tolómozdonyokra volt szükség, amelyek bekormozták az épületeket és megrémítették a lovakat. A vonatok előtt seregnyi cowboy lovagolt, hogy figyelmeztesse a gyalogosokat és a járműveket.

Az I. világháború után hatvágányos alagutat terveztek alsó- Manhattanbe, két vágány a tehervonatoknak, négy pedig a gyorsvasúti személyszállításnak. Végül a NYC a magas tehervasúti vonal kiépítése mellett döntött.
A vonal építése 1925-ben kezdődött, de a 13 mérföld hosszú építmény csak 1935-re készült el. Az átadás mégis 1934. június 28-án történt. A High Line 14 láb (4,2 m) magasan haladt az utca szintje fölött. Egyes cégeknek pálya melletti rakodóterük, másoknak közvetlen vágányuk volt az épületükbe. Néhány nagy cég teherautó emelőt használt, hogy gyorsabban tudjon pakolni a vágány szintjére emelt teherautóba.

A High Line vontatói is a kor legmodernebb mozdonyai voltak, úgynevezett tripower gépek, dízel-villamos, harmadik sínes villamos és akkumulátoros hajtásúak. A vonal legnagyobb részét harmadik sínes, 600V-os egyenfeszültséggel villamosították.

A vonal megépítésekor a teherpályaudvarokat is bővítették, a NYC vonal menti létesítményei 4.800 kocsit kezelhettek.

A teljes képhez tartozik, hogy a High Line mellett a NYC óriási hajó- és tehervagont szállító uszály flottát is működtetett Manhattanbe. 1912-ben 21 gőzös vontatója és 49 "car floats", vagonszállító 
uszálya volt, melyek naponta 760 vasúti kocsit vihettek, a flotta 1930-ra 29 vontatóra és 66 uszályra nőtt.





A 33th Street teherpályaudvar főleg a romlandó áruk kocsijait kezelte

Jim Saughnessy felvétele, Mike Del Vecchio collection, [4]-ből


A pályaudvaron a legtöbb a narancsszínű vagy sárga hűtővagon, melyek gyümölcsöt és zöldséget hozott a nyugati partról a nagyvárosba.



A High Line megépítése után remekül betöltötte a feladatát, hatalmas árumennyiséget szállítottak rajta gyorsan, és a közúti forgalom zavarása nélkül. De az idő múlása változást hozott.

Az 1960-as évekre a vasúti áruszállítás Manhattanbe ráfizetéses lett. A vasúti teherszállítás aranykorszaka véget ért, a forgalmat egyre inkább a kamionos-teherautós szállítás vette át.

A High Line próbálta megtartani a szerepét, igyekezett alkalmazkodni a körülményekhez. Az 1986-ban megnyitott
Jacob Javits Convention Centert a 38. és a 34. utcák közé tervezték, ahol a High Line emelkedő pályája haladt.
A vasút a 34. utcától délre helyezte át az emelkedőt, de a munkát sosem fejezték be, mert akkorra a High Line-on megszűnt a forgalom.

A vonal nagy részét, a Gansevoort Streettől (kb. a 12. utca magasságától) a St. John's Park Terminalig elbontották, más részét
átépítették, hogy az Amtrak vonatai Albany felől elérhessék a Pennsylvania Stationt. A High Line megmaradt része elhagyatottan állt.




Vadvirágok nőnek a High Line-on 2001-ben a 30. utcánál a Long Island Rail Road kocsitárolója fölött

Joe Greenstein felvétele [2]-ből


A kép érdekessége, hogy minden, ami a High Line-on látható, légi úton érkezett. A szél fújta oda a port és a vadvirágok magjait, amikből a virágok nőttek.

1992-re a tulajdonosok arra hajlottak, hogy a vonal maradékát le kell bontani. A vonal barátai javaslatot tettek a magasvonal zöld úttá alakítására.

A High Line jövőjét illető terveket nagyban befolyásolta, hogy ki fizeti. 1999-ben a Conrail megszűntével a vonal a CSX közlekedési társaság tulajdonába került.





A High Line megszüntetése, a déli szakasz bontása




A Cudahy Packing Co. épülete nagyjából egy időben épült a High Line-nal

Saját felvételem, egy, a múzeumban kifüggesztett reprodukcióról

Az épület eleve úgy épült, hogy a High Line átmehessen rajta





Az épületben ma az Eastern Meats, egy kóser húselosztó működik

Saját felvételem, 1999. október 23





A High Line alatt

Saját felvételem, 1999. október 23


A vonal alatti rejtett részeken üzletek hátsó udvara, lom lerakata lett


A megmaradt vonal déli vége

Saját felvételem, 1999. október 23


A pályát városképi okokból üveg határolóval zárták le.















A St. John's Park Terminal a High Line végpontján a vágányokkal,


New York Central vasút felvétele [2]-ből






Az utcán túl FedEx csomagkezelő pont létesült

Saját felvételem, 1999. október 23
és 1999-ben.

Saját felvételem, 1999. október 23.


A vágányok hídját elbontották, a bevezető kapuit befedték és egy emeletet húztak az épületre.











A High Line tulajdonosa is változott: az építő New York Central vasút Penn Central néven egyesült a Pennsylvaniával, majd miután a Penn Central, az új cég hatalmasat bukott, a vonal az abból alakult Conrail tulajdonába került. Az úgy tervezte, hogy a High Line-on szállítja el a város szilárd hulladékát, a reciklálandókat és az építési-bontási hulladékot. De a vonal mellett lakók tiltakoztak: nem akarták, hogy az ablakuk magasságában szemetet szállítsanak.

A városi vezetés a vonal teljes elbontása mellett állt. De az idő múlásával a High Line-nak, mint a város ipari múltja emlékének megnőtt az értéke.


A 2000-es évekre 1,5 mérföld hosszú szakasz maradt meg az akkor már High Line-nak nevezett, a New York Central építette West Side Freight Line-nak. Ez a szakasz a 34. utcától dél felé a Gansevoort utcáig, a város húscsomagoló körzetéig.

A tulajdonosok, összhangban a város vezetésével úgy döntöttek, hogy a magasvonalat parkká alakítják. 2002-ben, Michael Bloomberg, a város polgármestere és a New York City Council vezetésével a High Line megmaradt szakaszát parkká alakították. Olyan szokatlan parkká, mint amilyen a vasútvonal maga is volt. A Friends of the High Line, a magasvonal barátai csoport öt éven át adományokat gyűjtött, a város pedig 15,75 millió dollárt ígért a munkálatokra. A teljes költséget 60 és 100 millió dollárra becsülték, a különbséget New York állami, szövetségi és magánforrásokból remélték megkapni. A befejezést 2006-ra tervezték.

Végül a "magas parkot" 2009-ben adták át. Évente 8 millióan látogatják, nagy része turista. New York egyik legfontosabb iparága a turisztikai ipar. Egy helyi lakosra évente 3 turista jut.




A magasvonal parkban olyan tárgyakat állítanak ki, amelyek jelentősen megváltoztatták nagyon sok ember életét, például automata mosógép dobot.

A magasvonalról a városra is érdekes a kilátás.





Amatőrök és profik filmezik-fényképezik a várost a High Line parkból

Saját felvételem
A High Line-ról sok régi, érdekes épület látható.




A manhattani egykori "húsnagyker"

Saját felvételem


Több maffiás filmben is szerepelt. A kampón lógó fagyasztott fél marhák között (a filmben) néha hulla is lógott.



A magasra emelt West Side Freight Line valaha a város kereskedelmi, áruellátó ütőere volt. Ma a turisták kedvelt célpontja, és örök életet nyert.








Források:

  • Stan Fischler:  Next Stop Grand Central  [1]
  • A TRAINS 2002. márciusi száma [2]
  • Railroad Atlas of North America, North East U.S.A [3]
  • Brian Solomon with Mike Schafer: New York Central Railroad [4]
manhattani      

  2023. január 2.