|
Amerikai vasutak > Cikkek az amerikai vasútról |
| . A vasutak az amerikai folyóiratokban, 2013 nyarán |
| A National Transportation Safety Board (Nemzeti Közlekedési Biztonsági Testület, NTSB)
biztonsági ajánlást bocsátott ki a
múlt évben a michigani Niles-ben történt
baleset kapcsán. 2012 október 21-én a kelet felé tartó Amtrak expresszt, a Wolverine-t hibásan egy rendező-pályaudvari mellékvágányra irányították, kisiklott és ezután még 1300 yardot tett meg. A balesetet megelőzően egy Amtrak alkalmazott egy biztosítóberendezési hibát átkötő vezetékkel javított ki egy biztber épületben. Ez söntölte a biztber szabályos jelkiadását. 37 európai és ázsiai nemzet kormánya kötelezte magát, hogy áramvonalasítja a kontinenseken áthaladó vasúti teherszállítást. Az ENSz deklarációban hívott föl a törvényi egységesítésre, ahhoz hasonlóan, ahogyan a hajózásban és a légi közlekedésben már létrejött, és amely végül egységes törvénykezéshez vezethet. Az AmstedRail olyan vasúti kereket kínál, melynek 72%-kal nagyobb az élettartama, mint a hagyományos kerekeknek. A Griffin Micro AlloyTM ipari védjegyű anyagból készült kerék erősebb magasabb hőmérsékleten is, és kevesebb a kagylós anyagleválás. A gyártó a kereket a piacon a legkeményebbnek hirdeti. TRAINS, 2013 június |
A Daylight gőzös 15 évenkénti nagyjavítása Kyle Weismann-Yee felvétele a TRAINS-ből Az egykori Southern Pacifc 4449-es
pályaszámú, 4-8-4 tengelyelrendezésű mozdonya nagyjavításra műhelybe
vonult.
|
A mozdonyt támogatók köre, a Friends of SP 4449 szerint a
munkálatok 12-18 hónapig tartanak. Doyle McCormack a mozdonnyal van,
mióta kijött a portlandi Oaks Parkból 1974-ben. Ő azt mondta: ez attól
függ, mit találnak a mozdony szétszedésekor. "Ez olyan, mint kinyitni Pandora szelencéjét: nem tudni, mit találunk", mondta. "Elkészül, amikor kész lesz." A mozdony 1941-ben készült a Lima Locomotive Works-ben. Hosszú működése után a 70-es években a SP színeiben helyreállították az American Freedom Train számára. A legutóbbi időkben az alap számára pénzgyűjtő utakat tett. A munka februárban kezdődik, mikor önkéntesek szétszedik a mozdonyt a műhelyben, mely múzeum is, a közönség számára nyitva csütörtök és vasárnap között. A kazánt is felülvizsgálják és új túlhevítő gyártása is szükséges lesz. További információk a www.4449.com vagy a www.orhf.org oldalon találhatók. TRAINS, 2013. június |
| Az USÁ-ban van még a vonatfotózás ellen rendőri intézkedés. Steve Barry, a Railfan & Railroad magazin szerkesztője és egy barátja 2010-ben egy metróállomás peronjáról fényképeket készített egy históriai metró szerelvény menetéről. Egy New York-i városi rendőr figyelmeztette őket, hogy ez törvényellenes, mire a fényképezők udvariasan elmagyarázták, hogy nem, majd megtagadták az azonosító igazolványuk átadását, mire négy rendőr vette körül és letartóztatták őket. A magasabb jogi hatóság azonnal dobta az ügyet, de a fényképezők jogászai nem álltak itt meg, és fejenként 3000 dollár kártérítést (a TRAINS szerint szimbolikus összeget...) jártak ki nekik. |
| Az
Amtrak 12 év óta most először vesz új
villamos mozdonyokat, a Northeast Corridorra, mely a Boston - New York
- Washington D.C. vonal. A gyártó Siemens
elkészítette az első három Amtak Cities Sprinter-t,
az ACS-64-eseket. Összesen 70 mozdonyt rendeltek a 466
millió dolláros üzlet keretében. A 8600 Le-s
gépek csúcssebessége 125 mph, 1 MVA
teljesítménnyel táplálhatják a
kocsikat, és 5 MW
fékenergiát rekuperálnak. 600-zal kezdődő sorozatszámot kapnak. (Mivel az Amtrak állami cég, ezért csak amerikai gyártmányt vehet, így a Siemens mozdonyokat nagyrészt helyben gyártott és széles beszállítói körtől vett alkatrészekből ott is szerelik össze.) Az ACS-64-esek a most 48 működő AEM-7-eseket váltják le, mely gépek 1980 óta átlagosan 3,5 millió mérföldet vontattak. Később leváltják a 2000 óta járó Bombardier/Alstom HHP-8-asokat, melyek megbízhatatlannak bizonyultak. Az ACS-64-esek hasonlóak az európai Vectron mozdonyokhoz, de az amerikaiak forgóváza nehezebb és a főtrafója nagyobb, így a súlyuk 216 000 font, szemben a Vectronok 180-200 ezer font súlyával. |
 Az Amtrak új, ACS-64-es mozdonya a Siemens gyárában, a kaliforniai Sacramentóban
David Lustig felvétele a TRAINS-ből Az ACS-64-esnek 18 Amfleet kocsit kell tudnia vontatni 125 mph sebességgel, miközben a maximális energiát szolgáltatja a kocsiknak. |
| A
Classic Trains 2013 nyári számának fő
témája az interurban vasutak, a
szerkesztőségi írás címe: "What was an
interurban?" Nincs merev meghatározás erre a városi villamos - könnyű városközi vonat hibridre, talán a mi mai HÉV-ünkhöz lehetne hasonlítani, bár Amerikában annál "nehezebb" volt, némely interurban vonat hálókocsit is vitt. Az interurban meghatározásának elemei: villamos üzem, a városokban villamosként, azok között saját tulajdonú pályán járt, főleg személyszállítással foglalkozott, és kicsit nehezebb és gyorsabb volt a városi villamosoknál. Az interurban kifejezés 1890 óta terjedt el Amerikában. A hálózat fejlődése 1890 és az I. Világháború vége között tartott, 18 ezer mérföldes csúcsot ért el. Aztán a közút hálózat kiépülése és a gazdasági válság a II. Világháború idejére gyakorlatilag megszűntette az interurban vasutakat. Azok maradhattak meg, melyeknek számottevő volt a teherszállítása. Bár az életpályájuk végére gazdaságilag sikertelenek lettek, az interurban vasutak egy fejezet az egyetemes vasúttörténetben, írja Robert S. McGonigal, a Classic Trains főszerkesztője. |
 R. V. Mehlenbeck, Krambles-Peterson Archive kép a Classic Trainsből A
legnagyobb interurban hálózat központja, az
Indianapolis Traction Terminal. Az állomás 1918-ban
több mint 128 ezer vonatot és 7,5 millió utast
szolgált ki. Az utolsó vonat 1941-ben indult innen.
|
|
Források:
|
manhattani
2012. december 21. |
|
Amerikai vasutak >Cikkek az amerikai vasútról |
