Hogy mik vannak...




Elásott gőzmozdonyt találtak Brooklynban, pontosabban alatta, egy vasúti alagútban. Brooklyn New York városának egyik kerülete, Manhattantől keletre, Long Island szigetén. A Long Island Rail Road Manhattanből az East RIver alatt alagúton áthaladva bejárja a szigetet. De nem a ma is létező LIRR hagyta ott a gőzöst egy félig betemetett alagútban, hanem az elődvasútja, a néhai Brooklyn & Jamaica. A gőzös egy fél mérföld hosszú, félig betemetett alagútban áll a város Cobble Hill nevű része alatt.

A helyszín szerepel a Guinness Book Of World Records könyvben, mint a világ legrégebbi földalatti vasúti alagútja, és a Történelmi Helyek Nemzeti Regiszterében.

Joseph M. Calisi felvétele a TRAINS-ből



1844 tavaszán a Brooklyn & Jamaica Railroad kezdte fúrni az alagutat. Két csapat, összesen több száz dolgozó egy központtól kezdte a munkát, egyik keletre, a másik nyugatra. 6 láb széles és 10 láb magas alagutat fúrtak.

Az alagutat 1844 decemberében nyitották meg, de már 1861-ben felhagytak vele, és részben betömték. A XX. század előtt ilyenkor gyakran helyeztek el benne selejtezett mozdonyokat.

Ritka, 1830-ból való, Planet-típusú, 2-2-0 (1A, ahol a felső vessző nem véletlenül hiányzik az 1-esről) gőzös van ott. Egy helyi lakos vagy 30 éve felfedezte és túrákat vezet oda. Most hivatalos engedélyt kérnek a mozdony kiásására.

Brooklyn Historical Railroad Association rajza a TRAINS-ből.

További részletek olvashatók a www.broolkynrail.net-en.







Mi történt, ha a gőzös kinőtte a járműjavító tolópadját?

Az bizony gond. Pedig nem mondható, hogy Amerikában takarékoskodtak volna a hellyel vasúti létesítmények építésekor. A körfűtőház Cheyenne-ben jóval a Big Boy-ok megjelenése előtt épült, mégis, mikor beköltöztek azok a nagyon hosszú masinák, jól elfértek a hatalmas körcsarnokban.

Mégis megtörtént, hogy a Southern Pacific AC-4-es, AC-8-as mozdonyai túllógtak a tolópadon. A tolópadot és a pályáját 1941-ben már meghosszabbították, már az épületekig ért, komoly bontás nélkül nem volt hely hová bővíteni.





A SP osztott főkeretes mozdonya, ha csak méterekkel is, de túllóg a tolópadon. Hogy lehet így mozgatni?
Southern Pacific, Western Railway Museum képe


Nem volt más megoldás, a mozdonyt kellett rövidebbre szerelni.



A SP Class GS-1, No. 4401-es mozdonynak leszerelték a hátsó gépezet szerelvényeit, és a tűzszekrényt ideiglenes támasztékkal látták el.
Southern Pacific, Western Railway Museum képe
Ha ez sem volt elég:




Az első kerekeket megemelték és a főkerethez erősítették.

Ezután indulhatott a tolópad.

Mindhárom kép a Southern Pacific, Western Railway Museum képe Robert A. Pecitich: Southern Pacific Sacramento Shops c. könyvéből








Két torony, egymáshoz közel, megosztozik egy stop signal-on, Gloucesterben.

Az egyik kart a Great Western Railway tornyából, a másikat a Metropolitan Railway-éből állítják.

A második kép azt mutatja, milyennek látszott a jelző, amikor csak egy kar volt vízszintes helyzetben.

A. Vaughan: A Pictorial Record of GREAT WESTERN SIGNALLING-ból




A vasút csotrogánya

Hívják csettegőnek is azt a gyakran házilag barkácsolt motoros járművet, amivel akár egy hordót is ki lehet vinni a szőlőbe.





1994 decemberében, 30° körüli melegben, a Melbourne melletti Williamstown vasúti múzeumában jártam.

A járművet láthatólag újszerű állapotra állították helyre. Oldalablaka nincs, de az elhúzható faajtó ezt pótolja, Ausztrália déli partján pedig télen (júliusban) sincs nagyon hideg.

A vezetőfülke előtt az üzemanyagtartály, alatta a kis motor. Nem figyeltem meg, hogy milyen hajtásláncon át hajtja a tengely(ek?)et.
Elképzelhető, hogy a múzeumban a járművek mozgatására is használják.







Egy torony útra kel

Az egykori Wisconsin Central észak-déli irányú és a szintén néhai Milwaukee Road kelet-nyugati, Chicagóba tartó vonala Franklin Parknál metszi egymást. A keresztezés ma is forgalmas, többek között a Metra, a chicagói bejáróvasút vonatai is járnak erre Chicago felé. Mindkét vonalon a közelben rendező-pályaudvarok, személyvonati állomások és megállók tömkelege, ráadásul itt ágazik ki az IHB, az Indiana Harbor Belt átállító vasút vonala Norpaul Yard felé.

(Az átállító vasutak [Chicago környékén sok volt, ma is több van] a nagy távolságokat bejáró vasúttársaságok saját rendező-pályaudvarai között hordják a teherkocsikat.)

A vonalak között delták is vannak. Érthető, hogy a bonyolult vágányhálózat és a nagy forgalom forgalomirányító tornyot kívánt. Itt épült a magas, B12 jelű torony.



A térképrészleteken előforduló vonal jelölések:

WCL-CPRS (WC): Wisconsin Central Ltd. - CP Rail Systems vonala, melyet a WC, a Wisconsin Central Railroad épített,
METRA/CPRS (MILW): a Metra és a CPRS (ld. fenn) használta vonal, melyet a Chicago, Milwaukee, St. Paul & Pacific társaság épített.

Az állomások és rendező-pályaudvarok funkciói:

B: általános, vagy "bulletin"
(jelentési vagy írásbeli átadási) forgalmi helyiség,
T: járműfordítási lehetőség, fordító vagy delta,
X: több vágányú keresztezés,
Y: yard (teherpályaudvar),
+: személyvonat állomás, menetrend szerinti forgalommal


A torony funkciói:

M: kézi vezérlésű blokk rendszer (lehet távvezérelt is)
X: mint az állomásoknál: több vágányú keresztezés.

Mint sok vasúttársaságnál, úgy itt is a helyi tornyok szerepét átvette a központi forgalomszabályzás, a CTC (Centralized Traffic Control). A toronyra nem volt többet szükség. 1996 nyarán bezárták, aztán, ahelyett hogy eldózerolták volna, új helyre szállították, és mint Amerika történelmének része, múzeumi funkciót kapott.


Az End of Track Hobbies cégtől Don Fulmer, Franklin Park polgármestere, Dan Pritchett  jóvoltából, és többekéből, akik különböző szolgáltatásokat ajánlottak föl, a száz éves építmény november 11-én útra kelt Chicago elővárosában. Franklin Park belvárosában kapott új helyet, közel a hobby bolthoz és a forgalmas Metra-CP vonalhoz. Tervezik, hogy a felső szintjét üzemi állapotában állítják helyre, lenn pedig vasúti múzeum lesz, de lesz hely civil rendezvények számára is.


Mike Raia felvétele [2]-ből



Források:

 
 

  • Railroad Atlas of North America: GREAT LAKES WEST  [1]
  • TRAINS 1997 április [2]
  • Patrick C. Dorin and Andrew T. Roth: Chicagoland Commuter Railroads [3]
  • Robert A. Pecitich: Southern Pacific Sacramento Shops [4]
manhattani

2013 december 10.