Railway Technology Today 8 (szerkeszti: Kanji Wako)
Jelzésrendszerek a biztonságos vasúti közlekedésért

        Tetsuo Takashige írása nyomán, a Japan Railway & Transport Review 21., 
1999 szeptemberi számában





Bevezető
Vonatok nem közlekedhetnek biztonságosan jelzőeszközök nélkül. A japán cikk áttekinti a négy rendszert, mely biztonságot nyújt a vasutaknak Japánban: block systems, a blokkrendszert, train control systems, a vonat vezérlő rendszert, train traffic control systems, a vasút forgalom vezérlő rendszert és a wireless communication devices, a vezeték nélküli távközlési eszközöket.



A blokkrendszerek

Automatikus blokkrendszerek

A fékút -az az út, melyet a vasúti jármű a fékezés megkezdésétől a megállásig megtesz,- a vonatok számára hosszabb, mint a közúti járműveknek. Következésképpen a pálya egy bizonyos szakaszát egy időben csak egy vonat foglalhatja el. A pálya e szakaszát blokknak nevezzük. Sínáramköröket használunk megállapítani, hogy van-e vonat a blokkban.

A sínáramkör alapelvét William Robinson szabadalmaztatta 1871-ben Amerikában, és elsőként a Philadelphia Eric Railroadnál alkalmazták. Azóta világszerte széles körben elterjedt.                                                                           [3]



    A sínáramkör általános elve               Ábra az írásból

A vasúti jármű tengelye rövidrezárja az adó kimenetét, így jele a vevőig nem jut el, az abban lévő jelfogó elenged és a rendszer a blokkot foglaltnak érzi




Az automatikus blokkrendszer a sínáramkörrel érzékeli a blokk foglaltságát, és vezérli a jelzőket más blokkokban is.

Japánban minden kétvágányú pályánál automatikus blokkrendszert használnak. A lenti ábrán látszik, hogy a jelzők három fogalmúak:

vörös, jelentése azonnal megállni a következő blokk elérése előtt, melyet vonat foglal el,

sárga, jelentése 'proceed with caution' (tovább óvatosan), legfeljebb 45 km/h sebességgel (55 km/h vagy több is lehet egyes szakaszokon), 		zöld, jelentése a következő blokk szabad, a vonat a megengedett legnagyobb sebességgel haladhat.

Nagy forgalmú vonalakon további két fogalom is lehet:

két sárga (sebességkorlátozás),

egy sárga és egy zöld (csökkentett sebesség).










Egyéb blokkrendszerek

Az automatikus blokkrendszer mellett egyvágányú vonalakon másfajta blokkrendszer is használatos. Sok helyen sínáramkör rendszert, vagy elektronikus blokkrendszert (elektronikus kódfelismerő rendszert) használnak. Ezek félautomatikus blokkrendszerek.

A sínáramkör rendszer a vonatok mozgását két állomás között vezérli, és működteti a biztosított jelzőket a két állomáson, amelyek között a vonat halad. A vonat indulását és érkezését sínáramkörök érzékelik az állomások ki- és bejáratán. (A leírás explicite nem írja, de úgy tűnik, ez állomástávolságú közlekedést jelent. Saját megjegyzésem)
 Az elektronikus blokkrendszernél minden vonatnak rádiós távközlő eszköze van, mely adja a vonat azonosítóját (ID). Mikor a mozdonyvezető indulásra kész, megnyom egy gombot a készüléken, és a jelző zöldre változik (majd indulás előtt a mozdonyvezető rámutat a zöld jelzésre, és csak azután indítja el a járművét, ez a japán vasutakon általános. Saját megjegyzésem)

Mikor a vonat megérkezik a következő állomásra, a vonat azonosítót (ID) a rádiós eszköz adja a vevő felé, és a blokk felszabadul.

Ez az elektronikus blokkrendszer kisebb számú személyzetet kíván, mivel alapjában a mozdonyvezető vezérli a blokkot.




Folytatása következik.








Források:

 

  • Tetsuo Takashige: Signalling Systems for Safe Railway Transport, Japan Railway & Trasport Review 21, 1999 szeptember [1]
  • Eiichi Aoki, Mitsuhide Imashiro, Shinichi Kato és Yasuo Wakuda: A History of Japanese Railways, 1872-1999  [2]
  • Urbán Lajos (főszerk.): Vasúti Lexikon [3]
manhattani

2014 július 30.        









Folytatása következik.