Postai küldemények vasúti szállítása





A klasszikus mail car, postai küldemény szállító kocsi

Railroad Museum of Pennsylvania collection, [1]-ből


Ilyen kocsi nélkül egyetlen, magára valamit is adó Fast Mail vonat sem lehetett meg. 60 láb hosszú, teljes egészében RPO (railway post office) kocsi. A Baltimore & Ohio vasút H-9 osztályú, No. 78-as kocsija. A Pullman gyártotta 1913-ban. No. 81-es testvére a Railroad Museum of Pennsylvaniában van kiállítva.




2. rész:  A vasúti posta szállító hálózat, élet a postavonaton,
postazsákok feladása a mozgó vonatra,
postai küldemények szállítása közúton,
egy különleges RPO, és a HPO (highway post office)







Térkép [3]-ból




A vasúti postaszállítási hálózat működése


Az állami posta bármelyik vasutat kiválaszthatta a küldeményei szállítására. A szerződésbe belefoglalták a szállítás sebességét és pontosságát. A vasutak büntetést fizethettek a vonat késéséért vagy a küldemények gondatlan kezeléséért.




A postai küldemények szállítása jövedelmező volt a vasutak számára, több vonalat ez tartott életben. Máshol jól hozzájárult a vasutak bevételéhez. 1950-ben New York városa, a legnagyobb vasúti postai küldemény csomópont az országban napi 140 vonatot fogadott és indított RPO kocsival és ezen kívül még 200 csomagszállító kocsival.




Egy példa arra, hogy hogyan haladtak át a küldemények az országon:

Bostonból New York Central postavonat indult Chicagóba, postai és expressz küldeményeket szállító kocsikkal. A Bostonban és környékén begyűjtött nyugati irányú küldeményeket tartalmazta. Út közben Albany-ben, New York állam fővárosában rákapcsolták a New Yorkból és környékéről származó küldeményeket szállító kocsikat. A vonatnak
17:55-ig a Chicago közeli Englewood állomásra kellett érkeznie.

A vonat jellemzően 20 vagy több postai és expresszáru küldemény kocsiból állt. Ezekből hat kocsi ment a Chicago, Burlington & Quincy vasút No. 29, a Chicago - Omaha Fast Mail vonatába, amely 21 órakor indult (ld. a Világvasutai: Postai küldemények vasúti szállítása 1. részben, a Fast Mail, a gyors postavonat fejezetet).

A Boston - Chicago vonatból nyolc kocsi a Milwaukee Road No. 57, Chicago - Minneapolis Fast Mail vonatába ment, amelyik szintén 21 órakor indult Chicagóból.

Mind a Milwaukee, mind a CB&Q vonatába szánt kocsikat jó előre a peronhoz állították, hogy bepakolhassák a más vonalakról a Chicagóba érkezett küldeményeket.

Kicsivel 19 óra után egy tolatómozdony
kocsikat hozott Englewoodból a NYC 13-as számú vonatából a CB&Q No. 29-esébe.
A már ismert vonatunk, a CB&Q No. 29-es expressz és postai küldemény kocsikat vitt átszállással Oakland és Denver felé (mind Omahán túl), és mail kocsikat Council Bluffs-ba, a Transferbe, és Omahába. A továbbra is nyugat felé tartó vagonokat a UP vonatai vitték.

A NYC 13-asából a Milwaukee Road is kapott kocsikat, St. Paulba, Spokane-be és Seattle-be, a Csendes-óceán partjára.

A CB&Q 29-es, Fast Mail vonata 21 órakor indult Chicagóból. Nyolc órás útja lesz a végállomásig, Omaháig. Út közben egy-egy kocsit ad le Burlingtonban, Ottumwában, Crestonban, és több kocsit is Council Bluffs-ban, a Transfer állomáson. Fel is vesz küldeményeket, ezeket Omahába viszi.

Az Iowába, keletre szóló küldeményeket Council Bluffs-ban hagyja, ezt majd reggel a Denver Zephyr viszi el.

Az Omahába menő 29-es, Fast Mail vonaton a dolgozók több mint 400 postazsákot dolgoznak fel. Omahában több kocsit, köztük négyet a NYC 13-as vonatából, és másokat Chicagóból a Union Pacific (UP) 5-ös számú vonatához, a Mail and Express-hez kapcsolnak, azzal mennek tovább nyugat felé. Emellett a Transfer-en további zsákok sorakoznak, melyek az innen induló hét postavonat egyikén utaznak tovább.

A UP az Oaklandbe menő küldemények kocsiját Ogdenben adja le, ezeket a Southern Pacific (SP) 25-ös vonata viszi tovább.




Míg a 29-es vonat teszi a dolgát Chicago és Omaha között, a Milwaukee vasút 57-es vonata Chicagóból Minneapolis-ba viszi a kocsijait. Út közben négy állomáson vesz fel és ad le kocsikat, további öt helyen pedig postazsákokat hagy ott és vesz fel. 6:15-re ér Minneapolis-ba, és átadja a nyugatra menő kocsikat a Great Northern vasút 27-es számú vonatába, melynek neve természetesen Fast Mail. Ez 9:30-kor indul,




A Great Northern vasút 27-es, Fast Mail vonata Twin Cities-ből indul posta és expressz szállító kocsikkal Seattle-be, az 1960-as évek elején

Trains magazin gyűjteménye [3]-ból
Ebben a vonatban vannak kocsik a NYC 13-as vonatából Seattle-be és Spokane-be.

A postavonatokban utazó kocsik más-más vasutak neveit hordozhatják. A Burlington 29-es Fast Mail vonatában vannak kocsik a Burlingtontól (köztük az RPO-k), a Pennsylvania, a New York Central, a Union Pacific és a Southern Pacific vasúttól is.

Ezzel végeztünk az amerikai postai szállítások egyik fő vonalának az egyik irányú forgalmával. Több fő vonal is van, és mindegyiken kétirányú a forgalom. A kelet-nyugati forgalom mellett pedig van észak-déli irányú posta és expresszáru szállítás is.

A Fast Mail vonatokon kívül sok más vonat is visz postai küldeményeket és expressz árut. Még a csillogó-villogó, híres neveket hordó expresszek is vihetnek egy RPO kocsit, más vonatok pedig expressz árut szállító, és expressz hűtőkocsit. Például, a Burlington 29-es Fast Mail vonatának az útvonalán ugyanennek a vasútnak a 11-es vonata, a Chicago - Lincoln Nebraska Zephyr 1962 egy napján a személykocsik előtt kilenc vagont vitt, egy RPO-t, négy leplombált kocsit Omahába, köztük egy, az Atlantic Coast Line vasút kocsiját), egy leplombált SP kocsit Oaklandbe és két leplombált kocsit Lincolnba, a végállomására.




A vonatok természetesen nem mindig pontosak. Nagy állomásokon/pályaudvarokon a transfer clerk, az áttevő tisztviselő feladata volt biztosítani, hogy a postazsák, vagy egy egész vagon átkerüljön az egyik vonatról a másikra. Ez néha kihívás volt, attól függően, hogy a két vonat milyen messze állt egymástól, és attól, hogy a vonat mennyit késett.

A helyzettől függően az induló vonatot feltarthatták, ha meg nem, a küldemény későbbi vonattal ment tovább. Ha sok vagonról volt szó, a továbbító vonat több szekcióban is közlekedhetett.

A karácsony előtti hetekben nagyon sok postai küldeményt és expresszárut adtak fel. Ilyenkor a vasutak minden rendelkezésre álló és alkalmas vagont erre a célra állítottak be. Néha még a nyáron használt hűtővagonok is postai küldeményeket és expresszárut vittek.

A vonatban a kocsikat induláskor úgy csoportosították, hogy az egy célállomásra menők együtt legyenek. Ez az állomási tolatást gyorsította. A postát vagy expresszárut szállító kocsik néha speciális feladatot adtak a tolatóknak. A Santa Fe No. 7-es, a Chicago - Los Angeles vonata, a Fast Mail két RPO kocsit vitt. Ezeknek a nyíló végükkel egymás felé kellett nézniük, hogy az egyik kocsi személyzete elérhesse a
másik kocsiban lévő küldeményeket. Ezért alkalmanként az egyik RPO vagont a fordítón a helyes állásba kellett állítani.



A New Orleans Union személypályaudvaron a tolatómozdony több posta- és expresszárut szállító vagont visz a pályaudvar felé 1954 áprilisában

James G. LaVake felvétele [3]-ból




Élet a postavonatokon


A vonatokon a postai küldeményeket vasúti postai tisztviselők kezelték, akik szövetségi alkalmazottak voltak, nem vasutasok. Felvételük előtt komoly vizsgákat kellett tenniük, ismerniük kellett a vonal minden településének a nevét, akár több államban is. Ha a település nem az ő vonatának a vonala, hanem egy másik vonal mellett feküdt, tudnia kellett, hogy melyik állomáson melyik vonatra kell áttenni a küldeményt.





A Railway Mail Service (RMS) tisztviselőknek negyedévente vizsgázniuk kell küldemény irányításból

RMS Library kép [1]-ből


Az apró kártyákra települések nevét írták, és azokat kell az RPO levél rekeszét utánzó tábla megfelelő nyílásába tenni (analóg RPO szimulátor).



A vasúton dolgozó szövetségi alkalmazott az egyik utolsó RPO meneten dolgozik. 
1972 októberében a New York - Washington vonalon a posta kocsi már Amtrak vonatban fut 

Don L. Hofsommer felvétele [3]-ból


Ő valószínűleg sikerrel letette az irányítási vizsgát.

A vasúti postai tisztviselők, de legalább azok, akik az ajánlott küldeményeket kezelték, oldalfegyvert viseltek. Az 1800-as években nem voltak ritka a postavonat rablása, az ajánlott küldemények között lehetett fizetés (készpénzben), a Federal Reserve Bank fiókjai között szállított készpénz, nemesfém, vagy más értékek.




Postazsákok kezelése röptében"


A postai küldemények kezelésének különlegessége volt a postazsákok fel- és leadása a vonat és az állomás között a vonat megállása nélkül. 1860-ban kezdődött, a zsák átadása-átvétele kézzel. Veszélyes munka!


           


(fenn:) Az első postavonatokra menet közben kézzel emelték be a postazsákot

A Harper's Weekly rajzának részlete a Middleton Collection-ből, [4]-ből


(jobbra:) Phil Fox, postai küldemény messengere, kezelője kiakasztja a zsákot a darura 1968 őszén, a közeledő Great Northern vonat számára a minnesotai Bethelben

Don Hofsommer felvétele [3]-ból




A postazsák feladásának a gépesítése a vonatra olyan állomáson, ahol a vonat nem áll meg, biztonságosabbá tette azt, és nagyobb sebességet is engedett a vonat számára. Az állomási zsák daru" és a vonaton az elkapó" voltak a gépesítés részei.

A postazsák menet közbeni felvételét állomások ezrein használták, ahol a vonatnak nem kellett megállnia, és sosem kellett egynél több zsákot küldeni.












A kelet felé tartó kombinált, Super Chief / El Capitan közeledik a mail crane, a postazsák daru felé a new mexicói Los Cerillosnál, 1962 januárjában

Clinton W. Morgan Jr. felvétele [3]-ból


A Great Northern vasúton a postai küldemény tisztviselője leveszi a postazsákot a vasúti kocsin lévő catcherről, elkapóról a minnesotai Bethelnél 1968 őszén


Clinton W. Morgan Jr. felvétele [3]-ból




Postai küldemények szállítása közúti járművekben






Az 1950-es évektől kezdődően közúti nyergesvontatókat is használtak postai küldemények szállítására. Ezek vontatmánya néha piggyback (nyerges vontatmány pőrekocsin) módon utazott a vonatban, a közúton pedig a nyerges vontató vitte.


A Great Northern vasút használt ilyen 36 láb hosszú, egytengelyes vontatmányt, melyet a közúton International Tractors vontató vitt


Great Northern felvétele [3]-ból


Ez a jármű postai küldeményeket vitt Montanában, Great Falls-ból Butte-ba és Billings-be.







A Flexi-Vans, konténerek vasúti forgóvázzal, az állomásra érkezésük után nyerges vontatmányként haladtak a közúton. A legnagyobb Flexi-Vans használó a New York Central vasút volt, a többi nagy a Milwaukee Road, a Santa Fe, az Illinois Central és a Burlington.



A Chesapeake & Ohio Railvans rendszere (később RoadRailer-nek nevezték) 26 lábas közúti vontatmány volt, behúzható, nyomkarimás vasúti kerékpárral. Ha kiengedték, vasúti pályán is haladhatott.

1956-ban mutatták be, és eredetileg Detroit és Grand Rapids közötti postai küldemények szállítására tervezték, személyszállító vonatok végéhez kapcsolva. De később más vonalakon is járt Michigan és Indiana államban. A rendszer az 1960-as évek közepéig működött.


Chesapeake & Ohio RoadRailer kocsijai egy személyszállító vonat végén

Louis A. Marre collection [3]-ból




Egy különleges RPO






Utcai villamos railway post office, RPO 1892-93-ban indult és 1915-ig járt. A Chicago Surface Lines (Csikágó felszíni vonalak) 1946-ban felidézte ezt az időszakot, és restaurálta a 6-os számú kocsit.


Az 1946-ban restaurált 6-os számú RPO villamos 1946-ban

T. H. Desnoyers felvétel, Krambles-Peterson Archive [1]-ből


Interurban vonatokban RPO 1950-ig járt, amikor a Pacific Electric hálózat két vonalán megszűnt a forgalom.




RPO helyett HPO, Highway Post Office,
közúti postahivatal





Ez a Highway Post Office busz a képen 1948-ban látható, a Gulf Transport üzemeltette, ami a Gulf, Mobile & Ohio vasút leányvállalata volt

William Lavendar felvétele [3]-ból



A HPO szolgáltatás 1941-ben indult, megoldásként a megszűnő mellékvonalak postai szállításának a pótlására. Minden HPO busz volt, és úgy szerelték
fel, mint a vasúti RPO kocsit. Az alkalmazottak menet közben dolgoztak, küldeményeket adtak le és vettek fel az útvonaluk mentén.

A buszokat feltűnő, vörös, fehér és kék színekre festették, és HIGHWAY POST OFFICE feliratot viseltek.

Az első HPO járat 1941 februárjában indult, Washington D.C.(a főváros) és a virginiai Harrisburg között. 1946-tól új vonalakon is indult HPO járat. Az ilyen járatok általában rövidek voltak, 150 mérföld (240 km!) körüliek, mert a buszban nem volt nagy hely a küldemények osztályozására, és a busznak út közben tankolnia kellett.

1954-ben 134 HPO járat működött, 10-et vasutak, 65-öt maga a posta, és 59-et magánvállalkozók járattak. Az 1960-as évekig nőtt a HPO járatok száma, de aztán csökkent, mert létrejöttek a posta körzeti központjai, és terjedt a gépesített küldemény irányítás. Az utolsó ilyen járat, Cleveland és Cincinnati között 1974-ben szűnt meg.








Források:

  • Classic Trains Autumn 2006 [1]
  • Classic Trains Winter 2021 [2]
  • Jeff Wilson: Express, Mail & Merchandise Service [3]
  • William D. Middleton, George M. Smerk, and Roberta L. Diehl: Encyclopedia of North American Railroads [4]
manhattani      

  2024. február 12.